Dohányzás fogakra és szájnyálkahártyára gyakorolt hatása

A dohányzás nem csak a légcsövet, a tüdőt, hanem a szájüreget is jelentősen károsítja. A hatás lényege, hogy dohányzás közben forró, irritatív, mérgező anyagokat tartalmazó füstöt szívunk be.
Ez kiszárítja és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezésbe lép. A dohányfüst karcinogén (daganatkeltő) hatást fejt ki.

A károsító anyagok hatékonyságát növeli a füst magas hőmérséklete. A szárító hatás pedig
csökkenti a nyálkahártya-felületek ellenálló képességét, ezzel is elősegítve a káros vegyületek
bejutását a szervezetbe.

A dohányosoknak nagyobb eséllyel gyullad be a fogínye, mert a dohányzás gyengíti az immunrendszert: a baktériumok könnyebben kifejthetik károsító hatásukat. A dohányzás károsítja a száj vérkeringését is, így a fogíny érzékenyebb lehet a fertőzésekre, hiszen rosszabb a tápanyag- és oxigén-ellátása is.

A füst a fogak felszínén kis felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokat mutat. Ez zavaró esztétikai hatást is okoz. Ezeket a felrakódásokat fogorvos és szájhigiénikus (dentálhigiénikus) polírozással el tudja távolítani, de a fogak a füstben újra elszíneződnek!
Külön említést érdemel az a súlyos romboló hatás, melyet a dohányfüst a fogágyban végez. Serkenti a gyulladásos folyamatokat és a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, majd elvesznek. A fogágybetegségek valamennyi típusát okozhatja, előrehaladását fokozhatja, a gyógyulás esélyeit pedig ronthatja a dohányzás.