A táplálkozás és a fogazat betegségei

A táplálékfelvétel módja, mennyisége, gyakorisága, a szájban való tartózkodásának ideje hatást gyakorol a fogra és az ínyre. A táplálék lokális hatása függ a táplálék fizikai konzisztenciájától, kémiai összetételétől.
A rost dús, erős rágást igénylő tápanyagok fizikailag tisztító hatást fejtenek ki a fogazatra és az ínyre. Megakadályozzák a dentális plakk (lepedék) lerakódását. Ez azonban nem helyettesíti a fogmosást.

A táplálék a nyállal keveredve kémiai folyamatokat indít be. Toxinok termelődnek, melyek az ínygyulladás kiváltói, vagy savak termelődnek, melyek a szuvasodást idézik elő.

Táplálkozás és fogszuvasodás
A tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki.
A szisztémás úton ható tényezők hatása, a fogak áttörése előtt érvényesül. (pl. vitaminok, különböző nyomelemek).
A fogszuvasodás keletkezésében szerepet játszik a tápanyagok közül a szénhidrát, ezen belül a „cukrok”. A száj mikroflórájának hatására, a cukrok lebontása közben sav képződik. Minél gyakrabban viszünk cukrot a szájba, annál gyakrabban érik demineralizációs hatások a fogakat.
Táplálékok, melyek jó hatással vannak a fogazatra, nem okoznak problémát: zsírok, melyek a fogakat bevonva védőhatást fejtenek ki. A csokoládé pl. kevésbé roncsol emiatt, a savanyú cukorral szemben. Étkezés végén elfogyasztott mogyoró vagy sajt meggátolja az édességek által okozott kárt.

Az egyéni szájhigiéné fontossága:
– Rendszeres fogápolás, fogtisztítás
– Rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon való részvétel
– Szájhigiénés kezelések fontosság
– Szuvas fogazat kezeltetése
– Gyulladások kezelése (pl. íny)
– Foghiányok pótlása
– Önvizsgálat, rákmegelőző állapotok miatt (ha eltérést, szokatlant vesz észre, keresse fel mihamarabb kezelőfogorvosát!)