Informatikus lesz a jövő fogtechnikusa?

Húsz évvel ezelőtt a fogtechnika az egyik legmenőbb kézműves szakma volt, óriási túljelentkezéssel, borítékolhatóan biztos egzisztenciával. Ebben a formában azonban ez a szakma hamarosan már nem is létezik. Nem tűnik el, lesz helyette más, például 3D nyomtatás. Informatikus lesz a jövő fogtechnikusa? Erről kérdeztük Farkas Tamást, a Natural Dental Fogászat és Fogtechnika tulajdonos-ügyvezetőjét.

Eljutott már a szakma az űrtechnológia korába?

Húsz évvel ezelőtt a mai, mindennapos robottechnológia még gyerekcipőben járt, Nyugat-Európában is csak kísérleti stádiumban volt, valóban manuális munkafolyamatok sora volt a modellkészítéstől kezdve a kerámiafog legyártásáig, minden. Szépen lassan elérte a szakmát a technológiai forradalom, tíz évvel ezelőtt indult meg lavinaszerűn a fejlődés. Először a CAD/CAM (számítógéppel tervezett és készített) technológia gyűrűzött be, ez esetben már olyan anyagok megmunkálása vált szükségessé, mint például a cirkon, amit a keménysége, és az anyagtani sajátosságok miatt, csak ipari robotokkal lehet megmunkálni. Ezek a robotok egyre okosabbak lettek, egyre bonyolultabb munkákat tudnak elvégezni, egyre több anyagot képesek megfaragni, fémeket, műanyagokat is.


5-8 évvel ezelőtt jelentek meg a fogászatban a különböző oral scannerek, amelyek kiválthatják a hagyományos lenyomat készítését. A fogak scannelése után a digitális adatállományt elküldik a fogtechnikába, és azzal kezdenek el dolgozni.

Az újabb nagy áttörés a 3D nyomtatás alkalmazása, ami aztán egy újabb fázisba is lépett, mert néhány éve már fémeket is lehet nyomtatni. A fémnyomtatás a magyar piacon is megjelent, ennek most nagy a felfutása. Az a gyártó, akinek a fogtechnikai nyomtatóját használjuk, az a nagyobb méretű nyomtatóival jelen van az űrtechnológiai fejlesztéseknél, ilyen értelemben mondhatjuk, hogy eljutottunk a kézműves tevékenységtől az űrtechnológiáig.

Más tudást és képességeket igényel a szakma? Kis túlzással: informatikusok dolgoznak a fogtechnikai laborban?

Ezt még fenntartásokkal kezelném, nem lehet kizárni a manuális részt, de kétségtelenül visszaszorulóban van. Az igaz, kialakultak olyan szegmensek a fogtechnikán belül, amelyek korábban nem léteztek, mint a korábban említett CAM technológia, és ehhez tartozó új pozíció, a dental designer. De nem lehet még kizárni a manuális részt, a végső festéseket, effekteket a szakember kézzel viszi fel.


Viszont a kölni, nagy nemzetközi szakmai kiállításon az már világosan látszik, hogy a cégek a robotikára építenek, nem a manualitásra.

Jelen van már hazánkban is a legkorszerűbb technológia?

Abszolút. A mi cégünkben van fogászati és fogtechnikai divízió is. Amint a fogászatunkon használni kezdték az orvosok az oralszkennert, a fogtechnikában a 3D nyomtatás is szükségessé vált. Magyarországon egyelőre nagyjából egy tucat fogtechnikában meg az egyetemeken van jelen a legmodernebb technológia.

Elérhető tehát a legkorszerűbb technológia, mégis az az ember benyomása, hogy a középosztály nem figyel eléggé a fogai állapotára.


Ezzel nem értek egyet, a páciensek egyre nagyobb százaléka már tudatosan  a prevencióra helyezi a hangsúlyt, felismerték a megelőzés fontosságát az ép fogazat megtartásában.

Azok számára, akiknek komolyabb fogászati beavatkozásra van szüksége, Magyarországon is elérhetők a legmodernebb technológiák, bár még csak korlátozottan. De ez más, nálunk fejlettebb nyugat-európai országokban sincs másképp. Az oral scanner, a 3D nyomtatás, vagy a cad-cam technika még ott sem áll mindenütt rendelkezésre. Bizton állíthatom, hogy az angol, német, dán, francia páciensekkel összehasonlítva nincsen szégyenkezni valónk, bár még van hova fejlődni. A magyar páciensekre az is jellemző, hogy egyre tudatosabbak a kezelésekkel, a felhasznált anyagokkal és technikákkal szemben. Sőt, kifejezetten tájékozódnak, ismerik a technológiákat, úgy mennek a fogorvoshoz, hogy utánanéztek az elérhető lehetőségnek. Egyre többen vannak, akik már konkrét igényekkel érkezik, persze ez nem mindig állja meg a helyét. Számos implant-rendszer elérhető, ezeket is sokan áttekintik az árakkal együtt, és kész terveket vázolnak fel. Ehhez a piacon elérhető legjobb technikát kaphatják meg, mert a felhasznált anyagok a világ legnagyobb, és leginnovatívabb cégeitől származnak. De említsük meg azt is, hogy az implantológiában számos magyar vállalat, nagyon szép eredményeket tud felmutatni.

Az elmúlt évtizedekben szintén nagyot fejlődött a fogszabályozás. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy felnőttek fogszabályozót hordjanak. Nyilván gyerekkorban érdemes megkezdeni a szabályozást, de milyen életkorban?

7-8 éves korban érdemes felmérni a gyermek fogainak a helyzetét, elkezdődhet az előzetes, éjszakai szabályozás, így elkerülhető a későbbi nagyobb beavatkozás, amikor fel kell ragasztani a szerkezetet. A fix szerkezetet vegyes fogazat végétől lehet alkalmazni többségében alkalmazni.

Magyarországon mennyire jellemző, hogy kizárólag esztétikai okokból változtatja meg valaki a fogsorát?

Ez még viszonylag ritka, de ez az esztétikai beavatkozás is kezd egyre jobban elterjedni. Ez is egy speciális régebben nem nagyon létező irány lett, a mosoly tervezés. Főleg fiatal felnőttekre jellemző ez leginkább. De vannak speciális esetek, mint például egy kerékpáros baleset után, amikor az egész front rehabilitációra szorul.

A fogpótlás nagyon költséges. Hogyan tudjuk szinten tartani a költségeinket, hogy ne forduljon elő, hogy milliókat kelljen költeni?

Mi a fél éves kontrollt javasoljuk, ezzel megelőzhető az, hogy komolyabb beavatkozásra legyen szükség. Illetve az első fájdalom intő jel, akkor is orvoshoz kell fordulni, nehogy góc keletkezzen. Ha a dentálhigiénését kezeléseket is elvégzik, akkor nem alakulhat ki olyan állapot, hogy teljes rehabilitációra lenne szükség. A nők változó kori csontritkulása hatással lehet a fogazatra is, így erre is ügyelni kell.

forrás: https://novekedes.hu/interju/vegre-kezd-terjedni-magyarorszagon-is-az-esztetikai-fogaszat